Tűzveszélyes osztálybesorolás

5 tűzveszélyességi osztályt különböztet meg a hazai szabályozás, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 3. §-a alapján.

Ezek:

 

„A” – „Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes', 

„B” - ,,Tűz- és robbanásveszélyes',

„C” - ,,Tűzveszélyes',

„D” - ,,Mérsékelten tűzveszélyes', és

„E” – „Nem tűzveszélyes”.

Az anyagokat, helyiségeket, tűzszakaszokat a bennük tárolt anyagok, illetve a rendeltetésük alapján tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Hogy melyik anyag és melyik funkció milyen tűzveszélyességi osztályba tartozik, az alábbi összeállításból megismerhető.

 

	,,Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes''  jelzése: ,,A''   tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) – az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló)    gyújtásra, illetve más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet,   – az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21°C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját,   – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%; b) –   az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) – a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége; d) – az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése
	,,Tűz- és robbanásveszélyes''  jelzése: ,,B''   tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) – az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez,   – az a folyadék, olvadék amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21°C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20°C-kal csökkentett értéke,   – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb; b) –   az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elő; c) – a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.
	,,Tűzveszélyes'' jelzése: ,,C''   tűzveszélyességi osztályba tartozik: a) – az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300°C,   – a legalább 50°C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum,   – az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55°C felett van, de legfeljebb 150°C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20°C-kal, de legfeljebb 50°C-kal kisebb,   – az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével; b) – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák; c) – az a közösségi épület, amelyben egy tűzszakasz befogadóképessége 500 főnél nagyobb; d) – az üzemanyagtöltő-állomások.