Az APACHE projekt célja, hogy válaszokat találjon a múzeumokban, könyvtárakban és archívumokban összegyűjtött tárgyak sokaságának tárolása és megőrzése során felvetődő kérdésekre, illetve megoldásokat kínáljon fel a műtárgyak hosszú távú, megelőző védelmét illetően. A kutatások több irányban is folynak, úgy mint:
- többléptékű modellezés a kulturális örökség degradációjának előrejelzésére;
- újgenerációs aktív és intelligens tárolóládák, dobozok és vitrinek kifejlesztése, a tárolás minőségének és a tárgyak biztonságának javítása érdekében;
- együttműködési protokoll kidolgozása annak érdekében, hogy a megelőző műtárgyvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket minél hatékonyabban gyakorlatba lehessen ültetni.
Eredmények:
Új anyagok a kulturális örökség megőrzéséhez
- Különböző anyagokat fejlesztettek ki egy stabil műtárgykörnyezet környezet megteremtésére, a hőmérséklet és a relatív páratartalom ingadozásának korlátozására. Továbbfejlesztett, kedvező termikus tulajdonságokkal bíró hullámkarton dobozok, amelyek stabilizálni tudják a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat, kihasználva a polimer kompozitok (PCM-ek és szilika aerogélek) lehetőségeit. (fotó1)
- Polivinil-alkohol membránokkal (PVA) és szuperabszorbens polimerekkel (SAP) bevont lapok, amelyek képesek szabályozni a relatív páratartalmat.
- Kiváló minőségű grafén membránok nedvesség elleni védőbevonatként műalkotásokon. A grafénfátyol elnyeli az UV fényt, és késlelteti az oxidáló anyagok diffúzióját.
Illékony szerves vegyületek (VOC) abszorberek
Nagy teljesítményű cellulóz-szilícium-dioxid hab kifejlesztése, amely képes a múzeumokban és archívumokban lévő gáznemű szennyeződések megkötésére. (fotó2)
Új aerogélek (fotó3&4), amelyek képesek elnyelni a szerves és szervetlen szennyeződéseket. Környezetbarát technológián alapuló, nagy felületeken használható, és magas hőmérsékleten is jelentős oxidációs ellenállással rendelkező anyagok.
Új szenzorok
Kétféle érzékelőt készítettek az illékony szerves vegyületek (VOC), szennyező anyagok, páratartalom és hőmérséklet-szabályozó észlelésére: egy rövid- és nagy hatótávolságú érzékelőt. Mindkettő vezeték nélküli érzékelő technológiát használ az adatátvitelhez: a Tyndall kifejlesztett egy Near-Field Communication (NFC) érzékelőt, amely a ZFB által fejlesztett intelligens archív dobozokba helyezhető, valamint egy LoRa érzékelőt, amely nagy területeken (<100 m2) használható (fotó 5&6&7).
Az Ericsson kidolgozott és bemutatott egy Bluetooth technológián alapuló kommunikációs megoldást a kiállítótermek és raktárterületek számára.
